Településtörténet

Mezőpeterd Hajdú-Bihar megye délkeleti részén, a Berettyó közelében, az Ölyvös ér mellett fekszik. A község határa tájföldrajzilag a Bihari-sík kistáj északi részére esik. A Bihari legelőn, mely 1986 óta a Hortobágyi Nemzeti Park kezelésében lévő védett hely, túzok és ugartyúk fészkel, de vonulás idején szalonkák, godák és piroslábú cankók is megpihennek itt.

A mai viszonylag nagy kiterjedésű asztalsima szikes puszta valaha tocsogós, többé-kevésbé vízjárta táj volt, amelynek magasabb részeit pusztai tölgyesek borították. A mocsaras vidéket a Berettyó és abból kiágazó, illetve abba belefutó számos kis ér tagolta, melyeknek nevei szerencsés esetben fennmaradtak a középkori írott forrásokban, más részeik dűlők, illetve az egyes települések külterületeinek sok éven keresztül áthagyományozódott elnevezéseiben maradtak fenn.

Közlekedés földrajzi pozíciója rendkívül kedvező, a településen áthalad a 42-es számú főút, mely egyben az E60-as és E79-es nemzetközi út is. Autóbuszközlekedés van Berettyóújfalu, Váncsod illetve Biharkeresztes irányába. A település belterületétől 1 km-re halad el a MÁV 101-es vasútvonala Püspökladány – Biharkeresztes – (Nagyvárad) között. Ez szintén nemzetközi tranzit útvonal.

Mezőpeterd körül fekvő települések mért távolsága észak felől, az óramutató járásával egyezően haladva: Berettyóújfalutól (melynek déli felét a településsel mára már összenőtt Berettyószentmárton képezi) 10 km, Váncsodtól 4 km, Biharkeresztestől 15 km, Toldtól 13 km, Mezősastól 9 km, Furtától 16 km, Zsákától 18 km.

A község első írásos említése 1291-ből való, a 16. század végén lakott hely magyar népességgel. A hagyomány az ős Peterdi családot tartja e helység első birtokosának, és ezt tanúsítja egy 1552-ben keltezett okirat is. A 17. század folyamán elpusztult, az 1692-es összeírás néptelen pusztaként tartotta számon. 1733-ban főleg románok, másodsorban pedig magyarok népesítették be újra. Az ortodox egyház anyakönyveit 1829-ig cirill betűkkel vezették. Köznemesi birtok, a 19. század első felében a Gázsy család tulajdona. Vasútja 1858. április 24-én nyílt meg.

A 42. számú főútvonal mentén található 1758-ban barokk stílusban épített római katolikus templom műemlék jellegű épület.

Közigazgatási jogállását tekintve 1863-ig Bihar vármegyéhez tartozó község, majd falu, 1882-től kisközség körjegyzőségi székhellyel, 1956-tól Hajdú-Bihar megyéhez tartozó önálló tanácsú község. 1973-tól közös tanácsú társközség Váncsod székhelyközséggel, az 1990-es évektől ismét önálló község, önálló önkormányzattal. Az önkormányzat a közigazgatási munka szakszerűbb és színvonalasabb ellátása érdekében  2007. január 1-től 2011. június 30-ig a Mezősas-Mezőpeterd Körjegyzőséghez, 2011. július 1-től 2012. december 31-ig a Váncsod-Mezőpeterd Körjegyzőséghez, 2013. január 1-től 2014. december 31-ig a Váncsodi Közös Önkormányzati Hivatalhoz, 2015. január 1-től pedig a Körösszegapáti Közös Önkormányzati Hivatalhoz csatlakozott.

A képviselő-testület létszáma: 5 fő.

1998-tól roma nemzetiségi önkormányzat, 2002-től román nemzetiségi önkormányzat működik a településen.

A Berettyóújfalui Rendőrkapitányság állományában lévő körzeti megbízott munkáját az 1999-ben alakult Mezőpeterdi Polgárőrség segíti, a jelenlegi taglétszám 21 fő.

A szintén 1999-ben megalapított Mezőpeterd Fejlődéséért Alapítvány  működésével, anyagi eszközei átadásával és egyéb módon segíti a településen élő fiatalság egészséges testi-szellemi fejlődését. A településen élő szociálisan rászorult családok, időskorúakat támogatja, hátrányos helyzetű csoportok, nemzetiségi és etnikai kisebbségek képzésének, foglalkoztatásának és felzárkóztatásának esélyegyenlőségét segíti elő.

2013-ban került átadásra a Gázsy János Faluház, mely egyben az Integrált Közösségi Tér is. Itt kapott helyet a könyvtár, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, a Falugazdász és a kormányhivatali ügysegéd  is itt tartja ügyfélfogadását.

A bihari térség minden vonatkozásában (társadalmi, gazdasági) hátrányos helyzetű tájegysége az országnak. Községünkben nincs foglalkoztatottságot biztosító sem ipari, sem mezőgazdasági üzem, munkahely nincs.

Az egyéni vállalkozásoknak sem alakult ki olyan mérete, mely enyhíteni tudna a megélhetési gondokon, s elősegítené a lakosság társadalmi előrejutását, így községünket az elszegényedés veszélye fenyegeti.

Fokozatosan öregszik a település lakossága, ezt mutatja az időskorú lakosok száma, mely a lakosság közel egyharmad része. Szociális intézmény nincs községünkben, a házi segítségnyújtást a Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymisszió gondozónői végzik. E területen minőség javítás céljából falugondnoki szolgálatot működtetünk 2003. január 1-től.

Két kereskedelmi egység működik a településen, így az alapvető élelmiszerek kaphatók, de tartós fogyasztási cikkekért el kell utazni.

A 42. sz. főútvonal mentén lévő Bástya Panzió és Étterem, valamint a Mezőpeterdi Wellness Panzió és Szabadidőközpont lehetőség nyújt melegétkeztetés és szállás igénybevételére.

Posta rész munkaidőben működik a településen.

A községben a közszolgáltatás nagyon elmaradott. Gyógyszertár nincs a településen. Berettyóújfaluban van kórház és szakrendelő, innen jár a háziorvos hetente 3 x 2 órára rendelni, a hétvégi ügyeletet pedig Biharkeresztes látja el.

Az iskola a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején áldozatul esett a körzetesítési törekvéseknek. 1978-ban a felső, majd 1982-ben az alsó tagozat került át a szomszédos községbe. A lakosság határozott kívánságára 1991-ben az alsó tagozatos oktatást indult a településen. 1992-ben sikerült végleg leválni a Váncsodon működő körzeti iskolától. Azonban a gyermeklétszám fokozatos csökkenésének hatására 2004-ben az iskola teljesen megszűnt.

Az Önkormányzat a Körösmenti Óvoda Köznevelési Társulás keretében Magyarhomorog-Körösszegapáti-Mezősas-Biharugra települések önkormányzataival közösen működteti egyetlen intézményét a napköziotthonos óvodát, ahol a gyerekekkel 2 óvodapedagógus és 1 dajka  foglalkozik.

Az ivóvízhálózat minden utcában kiépült, és a lakások 85%-a van bekapcsolva a hálózatban. A lakások 50 %-a rendelkezik vezetékes gázzal, a hálózat kiépítettsége 100%. Az önkormányzati  belterületi utak 100 %-a aszfaltozott. A belvízelvezető csatornák kiépítése 2000. évben elkezdődött és azóta pályázati lehetőségek függvényében folytatódik.

Jelenleg két projekt megvalósítására nyert az önkormányzat európai uniós forrást. A községi ravatalozó teljes felújítására, valamint az intézmények – hivatal, óvoda, orvosi rendelő - energetikai korszerűsítésére.

Mezőpeterd 2014 – 2019 közötti ciklus tervei, programjai:

Egyik fő célkitűzés az álláskereső, illetve foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő mezőpeterdi lakosok helyben foglalkoztatása. Ehhez nagy segítséget nyújt a már 2 éve működtetett mezőgazdasági startmunka program.

A kiemelt projektek között szerepel a község főutcájának, a Petőfi Sándor utcának a felújítása.

Éves szinten jelentős kiadást ró az önkormányzatra a közvilágítási számlák rendezése, ezen csökkentendő új led-es technológiák kiépítése, fejlesztése.

A község központjában helyezkedik el a közterületi park, ahol szeretnénk rendezvényteret kialakítani fedett színpaddal, parkolóval, kis elárusító piactérrel.

Ezen fejlesztések, projektek megvalósulása a kis bihari településünket az itt élők számára élhetőbbé, komfortosabbá tennék. A Mezőpeterdre látogatókban pedig pozitív képet alakítana ki.